Horoszkóp

A horoszkóp (görög horoscopos, „óranézés") az asztrológiában a Nap, a Hold, a naprendszer bolygói helyzetét, és egyéb asztrológiai jellemzőket egy adott pillanatban, általában egy személy születése idején feltüntető ábra egy esemény idejére és földrajzi helyére felállítva. Segítségével az asztrológus következtetéseket tud levonni egy ember sorsáról, jelleméről, betegségi hajlamairól, stb. A horoszkóp az asztrológus által megállapított szimbolikus üzenetet hordoz. Nem okozója, csak mutatója az eseményeknek.

Az állatövi jegy vagy zodiákus tizenkét, csillagképek által jelölt részre (csillagjegyre) osztja az ekliptikát, azaz azt az utat, amin aNap a Földről nézve végighalad egy év alatt. Az ókori Babilonból származik; ez az első ismert égi koordináta-rendszer. Ma az asztrológiában használják.

A zodiákus szó a latin zōdiacusból ered, ami a görög ζῳδιακός [κύκλος]ból származik - ennek jelentése „állatok köre" - a ζῴδιονszóból származik, ami a ζῷον - „állat" szó kicsinyítő képzős változata. Ez onnan ered, hogy a tizenkét itt használt csillagjegyből nyolc állatot ábrázol. Egy másik feltételezés szerint a görög szó rokon a szanszkrit sodi, azaz „ösvény" szóval.

A nyugati és az indiai (védikus) asztrológia ugyanazokat a jegyeket ismeri; a fő eltérés, hogy a nyugati a tropikus, míg a védikus aszidereális asztrológiát használja. A tavaszpont precessziója következtében a csillagképek helyzete változik az égen, és a tropikus asztrológia állatövi jegyei már nem felelnek meg az égen található csillagképeknek, míg a szidereális asztrológiában igen.

A kínai asztrológiában nemcsak a hónapokhoz, hanem az egyes évekhez is hozzárendelik az állatövi jegyeket; itt más nevük van.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat